Megvalósulás (!)

Tehát úgy néz ki, hogy kialakult a SZAKMAI TERVem a nyár további részére:

1.
Van egy úgynevezett Red Cross DAT Camp (disaster action team -camp = katasztrófa akció csoport - tábor). Ez egy 4 napon át tartó képzés sorozat, amelyet az új, itteni Vörös Kereszthez csatlakozó önkénteseknek tartanak. Ha ezt valaki elvégezte, behívható lesz bármely, a közelében történt katasztrófa (tűz, víz, baleset..stb) esetén. Ez a behívható azt jelenti, hogy az éjszaka közepén felhívhatnak és ha "alkalmas" az idő, akkor mész menteni, segíteni, ellátni.

A segítő foglalkozásúaknak (pszichológus, szociális munkás, ..stb) külön erre épülő képzést is tartanak - az Amerikai Pszichológiai Egyesülettel (APA) együttműködve -, amiről konkrétan 1 nappal maradtam le, mert nem hívtam időben, meg mert nem hívtak vissza időben. Ezzel a képzéssel, ha itt bejegyzett pszichológus lennék (ami ugye nem vagyok), akkor katasztrófák esetén mint mentális egészségvédő (mental health specialist volunteer) vehetnék részt a katasztrófa-mentesítésben. Ugyan a képzésről lemaradtam, de miután megtudták, hogy a szeptemberben esedékesre már nem lesz alkalmam elmenni, kaptam elektronikus anyagot, hogy fogalmam és infóm legyen a képzésről. Támogatnak, hiszen a Vörös Kereszt nem csak egy amerikai szervezet. A tudást vigyem csak haza nyugodtan és kamatoztassam a saját "közösségemben". Sokat használják itt ezt a kifejezést (community), és talán emiatt is működik itt néhány dolog sokkal jobban, mint otthon...

2.
Elértem egy pszichodráma kiképzőt, akinek ugyan nem indul a meghirdetett tréning csoportja, de ismer egy embert, aki... szóval eljutottam Cathy Nugent-hez, aki elhívott a szombati pszichodráma kiképző csoportjába. Megyek drámára itt, Amerikában!!

3.
Miközben már el is feledkeztem arról, hogy hagytam üzenetet az APA (American Psychological Association = Amerikai Pszichológiai Egyesület) "katasztrófa esetén válaszadók koordinátoránál" (disaster response coordinator), egyszercsak felhívott este hatkor, a háromnapos ünnep előtti estén, amikor már sehol senki semmilyen munkahelyen és mindenki utazik vidékre, süti a sütiket és készül a július negyedikei bulira. Megerősített abban, hogy valóban, mint hivatalos pszichológus nem vehetnék részt katasztrófa elhárításban (mert nem vagyok regisztrálva - és így akár 'baltásgyilkos' is lehetnék ;)-, de lesz egy tréning Richmondban az iskolai tanácsadóknak katasztrófa témában, amin részt vehetek, ha akarok. Utánanézett és - úgyan nem vagyok school counselor és amerikai sem és itt senkinek semmi haszna nem lesz abból, ha én megkapom ezt a képzést - , de szeretettel várnak ingyen és bérmentve 2 hét múlva hétfőn. A tréninget ő fogja tartani, és reméli, hogy talál egy kis időt a személyes beszélgetésre is. Hát nem őrület?! Deeeeeeeeeeeee :oD

4.
És akkor végül, de nem utolsó sorban a kóóóórház. A St. E. Az, ahová nem is akartam telefonálni, amiről lemondtam, mert roskatag és tűnik el a föld színéről és ki emlékszik már arra, hogy valaha J.L. Moreno állandó pszichodráma színházat alapított itt. Július 20-án megnyílik egy új terápiás szárny a "bűnelkövető, de felmentették, mert nem minősült beszámíthatónak" betegek kezelésére (huhh, durva..). Ennek a részlegnek az igazgatója C., akihez ugyancsak több segítő fülön keresztül jutottam el. Várnak, hogy bejárjak napi néhány órára és biztosak benne, hogy sokat fogok tanulni. Arra a mondatra, hogy "okés, nekem ez szuper, de remélem én is hasznotokra leszek", csak annyi volt a válasz, hogy ez nem kérdés, az érdeklődésem már garancia nekik arra, hogy jó döntés, ha befogadnak. Na váo (vagy, wow:) ), ilyet is ritkán hall az ember... az ember...én.

Szóval ezek vannak.... hát nem nagyszerű?!?!?!?! kédezhetném, ha a huszas években élnénk, de most csak annyit mondhatok, hogy ez ..... jó!!!