2009-06-25

Az utazás

Megérkeztünk szerencsésen Amerikába. Az út kényelmes volt, bár ugye repültünk Párizsba két órát és onnan (csak) nyolc és felet Amerikába. (Ha New Yorkba megyünk akkor csak hét és fél óra lett volna az út :D ) A malévos ügyintéző nem tudott minket becsekkolni a Washingtoni gépre, ezért Párizsban a rendelkezésre álló egy órában az átszállás mellett még be kellett csekkolnunk. Az átszállóknak volt ugyan egy külön csekking hely ami közvetlenül a kijáratnál volt, de sajnos nagyon kis betűkkel kiírva. Így szépen elmentünk mellette. Beálltunk a sorba a busznál ami átvitt volna minket a másik terminálba de ott nem engedtek fel minket, hisz nincs beszálló kártyánk. Ekkor visszamentünk és találtunk egy kedves embert aki bár értelmes volt, nem rendelkezett túl nagy gyakorlattal. Így eltöltöttünk vele is egy pár percet amíg rájött, hogy ő nem tud minket becsekkolni, hisz azt máshol kell. Visszajutva a bejárathoz szerencsésen becsekkoltunk. Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy a beszállás kezdetére én a beszállás végét értettem, így elkezdtünk rohanni mint az őrültek, hogy elérjük a gépet. Nagyon gyanúsak lehettünk mert egyből átvizsgáltak minket, még a cipőmet is le kellet vennem és megnézte a fickó, hogy ugyan olyan nehéz-e mindkettő. Gondolom örült volna, ha talál az egyiken egy méretes jólérlelt pesti kutyagumit.
Az amerikai út kényelmes volt és nagyon jól laktunk mert jó volt a kaja és volt egy apró problémánk is. Orsi ugyanis mindenképpen akart hozni kolbászt amit nem lehet ugye bevinni az USA-ba. A párizsi gépen együtt utaztunk egy amerikai magyar nénivel aki jól ránk ijesztett, hogy akit elkapnak kolbásszal azt megbüntetik 25.000 dollárra és még ki is toloncolják úgy, hogy nem jöhet többet az államokba. A gépen tehát még a kolbászt is be kellett falnunk. Ráadásul fapadoshoz szokva vittünk bizti kaját amit szintén az odaúton toltunk be. Szóval puffra zabálva érkeztünk Amerikába. Az Amcsi vámon majd két órát álltunk sorba, míg bejutottunk. Vettek tőlünk ujjlenyomatot és le is fotóztak. Ezt egyébként mindenkivel megcsinálták.
A kijáratnál vendéglátónk már várt minket. Beültünk a kocsiba és már suhantunk is a pihe-puha ágy felé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése